Írországban nemcsak enni élvezet, hanem az ételek csomagolását olvasgatni is, a zacskókon ugyanis a minőséget hitelesítő szövegek igen szórakoztató elegye látható. A Home Made-felirat passé, lássuk mivel bombáz aktuálisan az ír ételmarketing.
Még a Meki is
A legnagyobb kultusza annak van, ha a termék ír, még ha ez gyakran ki is merül annyiban, hogy itt sózták vagy füstölték (esetleg csomagolták). Minden Írországban hozzáadott értéket óriási erényként tüntetnek fel, hasonlóan ahhoz, ha emberi kéz működött közre a folyamatban, de erről majd később. A Made in Ireland felirat az élelmiszerek terén kb. olyan fogalom lett, mint a Made in Germany a technikai eszközöknél: a kiváló minőség és megbízhatóság szinonimája (akar lenni). És bár valóban szuper egy csomó hús-és tejtermékük, az ír eredet túlhangsúlyozása mögött szerintem az ír identitás erősítése is ott van.
A megszemélyesítés ereje: ki ne bízna meg Philip sütési tudományában?
A másik, amikor kedves, meggyőző Szakemberek arcával, nevével és/vagy ars poeticájával hitelesítik az adott termék származási helyét. Mert ugye mennyivel szívesebben vásárol az ember egy olyan csirkemellet, amin mosolygó, joviális hentes garantálja a minőséget plusz azt, hogy ő a farmján bizony szeretettel gondozta állatait egészen a vágóhídi búcsúig.
Fönt a kedves ír csirketenyésztő fotója, lent az írség garanciája
Arról pedig ne is beszéljünk, hogy mivel szigetország, a javak többségéből importra szorul: ebből származhatnak olyan megmosolyogtató feliratok, mint a lenti képen látható raviolin, ami büszkén hirdeti magáról, hogy 100% ír (pedig hát én mondjuk jobban örülnék, ha 100% olasz lenne). És ha a termék teljesen külföldi, a leleményes írek ekkor sem jönnek zavarba: jön a Packed in Ireland (Írországban csomagolt) büszke felirata.
A két legkedvencebb kifejezésünk a Hand Salted, azaz a kézzel sózott és a Hand Sliced, azaz a kézzel szeletelt. Utóbbi különösen érthetetlen, mert tegye fel a kezét, aki tényleg jobban szeretné, ha a kajagyári/pult mögötti néni tapogatná össze a sajtját, ahelyett, hogy egy gép vágná fel emberi kéz érintése nélkül. És a legeslegjobb a Heritage-felirat (kb. örökség) a kajákon, ami a Hand Salted, Hand Sliced, Made in Ireland, de még a Home Made gyűjtőneve is, és egyszerre jelöl mindent, ami JÓ.
A legjobb: kézzel sózott
(Én amúgy tényleg teljesen odavagyok az ír marháért, bárányért és csirkéért; és a minap összefutottam egy magyar hentessel, aki mondta, hogy szakmailag is kirívóan jók ezek a húsok. A sertés viszont vizenyősebb, mint a mi sertésünk.)
Üzenet egy kávézó étlapjának alján
Utolsó kommentek