Épp egy hónapja vagyok Dublinban, és tegnap a buszon végeztem egy gyorselemzést, hogy eddig mi tetszik itt és mit nem.

Ami tetszik: hogy a buszsofőröknek szépen, hangosan mindenki megköszöni az utazást, amikor leszáll - ahogy nálunk csak a helyközi járatokon szokás. (A buszsofőrök amúgy is elég nagy császároknak tűnnek, például leszarják a menetredendet, bárkit leosztanak a forgalomban, hogy „you fuckin’ idiot” de jobbára csak kedélyesen végigfütyörészik az utat, valamint kérésre kedvesen, de általában érthetetlenül útbaigazítanak.)


Kellemes utcakép

Ami nem tetszik: az utcai fantáziamentes öltözködés. Vagy ledér diszkókirálynőnek öltöznek a csajok (12 fokban), de a többség nemtől függetlenül inkább kapucnis pulcsiban tolja az iskola után, mivel az isiben ugyebár kötelező az uniformis. Az irodisták sem sokkal jobbak, akik a kiskosztümös, harisnyás, sikkes oldaltáskás outfitjüket megtoldják egy bumszli futócipővel. Úgyhogy utcai öltözködés tekintetben Dublin messzebb van Londontól, mint Budapest. Pedig Budapestet azért én csak indokolt esetben szoktam dicsérgetni.

Ami tetszik: nagyon sok zenekar fellép itt, ami a környékünkön maximum Bécsig jut el. Csakhogy jó drágák a jegyek: a Leonard Cohen koncertre pl. nyolcvanvalahány euró volt a legolcsóbb jegy, de gondolom, onnan csupán hangyának látszott a híres dalnok. Viszont a legtöbb kocsmában van helyi zenekar által biztosított élőzene, sokszor ingyen.

Ami nem tetszik: hogy mindig hányingerem lesz, ha kénytelen vagyok az emeletre ülni a buszon, mert lent nincs már több hely.

Ami tetszik: a rengeteg bringaút és bringás.

Ami nem tetszik: az import, kényszerérett gyümölcsök, zamat nélkül.

Ami tetszik: a lazac (és a szárazföldi háziállatok húsának) minősége és ára. Mindkettő sokkal kedvezőbb, mint Magyarországon.


Lazacot nem sikerült fotóznom természetes életterében, csak szarvasmarhát

Ami tetszik: az emberek kedvesek és segítőkészek.

Ami nem tetszik: az emberek nem csókolóznak az utcán. Még csak kézenfogva se nagyon mászkálnak.

Ami tetszik: a tiszta, szmogmentes, tengeri levegő - a belváros legtöbb részén is.

Ami nem tetszik: a heves esőzések.

Ami tetszik: az átlátszó esernyők: micsoda praktikum! Még ha az ember mélyen a fejébe húzott ernyővel is halad, úgy is kiválóan látja történéseket.

Ami nem tetszik: az erős széllel kombinált, ernyőkifordító zivatar.

Ami tetszik: a szivárványok gyakorisága. Három nap alatt kettőt is láttam.

Ami nem tetszik: a színváltós autók. Nem egy olyat láttam, ami elölről zöld volt, de ahogy haladtam el mellette fokozatosan váltott át lilába; és a hátulja már teljesen lila volt. Képzeljünk csak el egy bűntényt, amikor szemtanúként le kell írni mondjuk a bankrabló kocsijának a színét. Na ugye, micsoda hülyeség.