A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. által tárolt adatok
kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett
honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
Ezekhez a képekhez nem jut eszembe nagyon semmi, csak, hogy mindegyik csíkos.
A képek helyszíne föntről lefelé: 1. Dalkey, 2. a Liffey északi partja, az O2-csarnoktól nem messze, 3. a Liffey-től délre, a Grand Canal Dock közelében, 4. a csatornánál, kb. a Leeson Street Upper és az Adelaide Road sarkán
Fél év alatt nem sikerült megbízhatóan kifürkésznem a dubliniak valós érzelmeit leghíresebb házi zenekarukkal, a U2-val szemben. Az biztos, hogy mindig teltházas koncerteket adnak a városban, az Irish Independent nagy örömmel számol be a Bonóval és lányaival kapcsolatos dolgokról, de a dubliniak úgy általában azért szeretnek károgni a zenekar ügyein. Mindezeknél sokkal érdekesebb, hogy van egy láthatatlan taggelő, akit annyira idegeítenek a zenekar adózási szokásai, hogy a fél várost összetagelte a U2 - TAX DODGERS-felirattal, hogy felhívja a lakosság figyelmét a zenekar adóelkerülő magatartására (lásd második és harmadik kép).
Ennek az az előzménye, hogy amikor az ír kormány 2007-ben megszüntette az íróknak, zenészeknek és más előadóművészeknek 1969 óta járó adómentességet, a U2 válaszként Hollandiába telepítette át cégbirodalmának egy jelentős részét. Itt ugyanis minimális az adókulcs a szerzői jogokra. Az ír sajtó és közvélemény erre teljesen kiakadt, a zenészek viszont nem tartották álságosnak a lépést, szerintük ugyanis egyéb vállalkozásaik után és magánszemélyként továbbra is az ír kulcsok szerint adóznak. (Erről az egészről a HVG írt egy szép, részletes cikket, itt pedig Edge magyarázkodik.)
A dublini városvezetés egyébként brilliáns ötlettel és remek humorral reagált a graffitikre és tagekre 2012-ben: egy-egy múzeumokban megszokott táblácskát helyezett el melléjük, melyen az Ismeretlen művész felirat mellett az is olvasható, hogy az adózók mennyi pénzébe kerül az alkotás eltávolítása. Itt lehet megnézni, mit írtak pl. a U2 - TAX DODGERS-feliratok mellé, itt pedig az intézkedésről szóló cikk.
Először csak úgy tréfából fotóztam le két U2-t szidalmazó taget, aztán egy kisebb sorozat lett belőle. Valamennyi kép Dublinban készült 2012 szeptembere és 2013 márciusa között.
Vers a belvárosban: a U2-ellenességet szító tagelő még arra is vette a fáradságot, hogy rímben fejezze ki ellenérzését
U2 - adócsalók - a híres tagelő üzenete városszerte bukkan fel újra és újra. Itt pl. a Liffey északi partján
Egy külvárosi lepukkant ház falán
A Bewley's kávéház női vécéjének ajtaján valaki egy helyhez illeszkedő üzenetet hagyott
A szeretetét sokkal színesebben fejezte ki egy másik dubliniművész
Ugyanaz távolabbról
Van, aki még egy számcím felfújásával is tiszteleg a zenekar előtt
Egy kikötői graffiti közepén a U2
Zombiként ábrázolt zenekar-tagok egy nyakkendőn a George's Street Arcade-ban
A város (vagy legalábbis a Temple Bar) hivatalosan büszke fiaira (bal fölül)
Végezetül egy videó, mely fantasztikus vizuális eszközökkel foglalja össze Bono, az átváltozóművész 30 évét egy percben
A város-sziluettes design nem új a nap alatt, már 2005 körül láttam egy csomó tárgyat Berlinben az ikonikus épületek körvonalaival díszítve (aztán egyre több városban) - ennek ellenére nem gondolom, hogy kifulladt volna. Ahogy ezen a dublini hirdetőtáblán is látható, pompásan fel tud dobni akár egy unalmas felületet is. És az a szuper, hogy több ilyen tábla van szerte a városban (óriásplakát meg szerencsére alig).
Majdnem elfelejtettem kifejezni tiszteletemet a tegnapi Szent Patrik-nap kapcsán (melynek őrületében legnagyobb bánatomra nem tudtam résztvenni). Úgyhogy gyorsan igyekszem is pótolni a mulasztást.
Ő pedig egy kőkígyó, melynek hús-vér testvéreit Szent Patrik már bő ezerhatszáz éve kiűzte Írországból:
Mindkét látványosság a Dublin Castle környezetében található, két perc sétatávolságban. A kígyó (ami voltaképp nem is kígyó, hanem kelta motívum) egész pontosan itt:
A Glasnevin Múzeumban ért minket a címben olvasható felismerés, amikor megláttuk ezt a képet Éamon de Valeráról, az ír függetlenség atyjáról. Oké, nagyon minimál poén, de egy torokból szakadt ki belőlünk a nevetés, amikor megláttuk ezen a fotón (balra). Éamon de Valeráról az alaptudás itt.
Kicsit rá voltam gyógyulva arra a problematikára, hogy miközben az ír partok körbe vannak véve fókákkal, hónapokig nem láttam egyet sem. Míg aztán pár hete Howth-ban végre láttunk kettőt, amint a vízben úszkálnak és horkantgatnak - előtte legalább hétszer voltam Howth-ban és akármennyire is gúvasztottam a szememet a vízre, mindhiába -, és most végre Dalkey-ban, Dublin menő tengerparti részén is láttunk egy csomó szürke fókát. Bono, aki szintén Dalkey-ban lakik (amikor Írországban tartózkodik és éppen nem a világot menti meg), nemcsak, hogy olyan szerencsés, hogy ő az egyik leggazdagabb ír és mindig szuper napszemcsiket hordhat, de pár perc sétával bármikor láthat fókákat is. Oké, hogy csak távcsővel, de az is valami.
Itt vannak a fókák
A partról szabad szemmel is kitűnően látható Dalkey Island olyan helynek tűnik, ahol életre kelt a Jehova tanúinak prospektusa: egy viszonylag kicsi szigeten rengeteg henyélő és a vízben pajkosan egymást csapkodó fóka mellett van egy csomó vadkecske (12-20 db), félelem nélkül ugrándozó nyúl, kárókatona és a szokásos sirályok (a vízben pedig állítólag egy csomó delfin úszkál). A távcső ingyenes, szóval addig nézelődik vele az ember, ameddig akar, így bármennyire is fújt a jeges szél, gyakorlatilag odaragadtunk vagy inkább fagytunk a távcsőhöz. Lebilincselő látvány ugyanis, ahogy az anyafóka a vízben, a kövön ücsörögve hancúrozik a kölykével; a többiek meg esetlenül forgolódnak a hátukon. Amúgy szabad szemmel is lehet látni a fókákat, de úgy csak nagy szürkés foltnak tűnnek a barna háttér előtt. És ami a legmenőbb: mindez még Dublin közigazgatási határán belül, a Coliemore Roadról, a minikikötőnél észlelhető.
Ez itt a szupertávcső a Coliemore roadon, melynek segítségével a fókák láthatók Ez pedig a látogatóban lévő cimbi, amint fókákat néz
A dokkok környékén sétálgattunk ma délután, amikor éktelen visításra lettünk figyelmesek. Először balhézó sirályokra tippeltem, ám kedves utastársam állította, hogy ezek emberek. Ahogy haladtunk közelebb, egy 7-17 éves lányokat tartalmazó csoport bontakozott ki az O2-aréna hátsó bejáratánál, akik valóban azzal foglalatoskodtak, hogy versenyt visítva meredtek befelé. Aztán az egyikük ír zászlójára rajzolt feliart elárulta, ki a visítás tárgya: Justin Bieber, aki szerintük már az épületben tartózkodva várta esti koncertjét. Később olyat is láttam, akinek a homlokára volt írva a híres előadóművész neve.
Középen a lány, akinek a magára tekert zászlóján a Justin Bieber-felirat
Utolsó kommentek